Mi az a lassú élet és miért lassítsunk?

Lassíts a hétköznapokban

Nem könnyű váltani, nem könnyű lelassítani, de sokan belefáradtak már az állandó rohanásba és szép lassan egy másik életformát választottak a folyamatos rohanás mellett. Először csak reggelente töltöttek kicsit több időt otthon. Lassan, komótosan kortyolgatták el a reggeli kávét, majd az állásukat is feladták és valami egészen másba fogtak. Vettek egy kis házat vidéken, vagy egy tanyán, és vagy állattartással, vagy sajtkészítéssel kezdtek el foglalkozni. Ezeknek az embereknek gyökerestől változott meg az életük, mégis sokkal boldogabbak, mint amilyenek valaha is voltak.

Kiszakadni a hétköznapok forgatagából

Állandóan agyalunk, mozgunk, dolgozunk, gondolkodunk. Az emberek többsége ezért is küzd alvási gondokkal. Az esti, lefekvés előtti meditációnak óriási ereje van. Hiszen ilyenkor csakis önmagunkkal foglalkozunk, befelé nézünk és áttekintjük a napunkat, vagy ilyenkor döntjük el, hogy mi is fontos az életünkben, mi az, ami egyáltalán nem is lényeges. Ez a lelassulás a lélek számára nagyon fontos.

A lassulás a vásárlásra is érvényes

Fogyasztó társadalomban élünk. Az emberek nagy része azonban nem csak vásárol, hanem halmoz. Sok mindent. Nem ezen múlik pedig a boldogságunk. Miért ne lehetne csak annyi anyagi javunk, amennyire valóban és ténylegesen szükségünk van? Szelektáljunk, ne költsük fölöslegesen a pénzt, és ha szükségünk van valamire, támogassuk a vásárlásunkkal a helyi termelőket.

Csempésszünk minimalizmust az életünkbe

Mindenki ismeri azt a mondást, hogy a kevesebb, néha több. Ez voltaképpen mindenre, így az életünkre is érvényes. Azaz, az életünkben felbukkanó anyagi javakra és tárgyakra értendő ez. A boldogság nem azon múlik, hogy milyen a házunk, milyen autónk van, de a minimalizmus nem csak a pénzre, az ingatlanra vonatkozik, hanem mindenre. Hiába gondoljuk azt, hogy sok barátunk van, ha a bajban senki sem ér rá, senki sem áll mellénk. Ezért a kevesebb, valóban több. Mert ha csak egyetlenegy barátunk van, de rá mindig és mindenben számíthatunk, akkor voltaképpen elmondhatjuk, hogy sokkal több barátunk van, mint annak a személynek, akinek a több tíz ismerőséből senki nem veszi fel a telefont, senki nem hallgatja meg, és senkire sem számíthat.