Európát is meghódították a mikrozöldségek

Mik is azok a mikrozöldségek, és milyen hasznunk származhat a fogyasztásukból, különösen a koronavírus időszakában? Utánajártunk az Amerikából eredő trendnek.
Európát is meghódították a mikrozöldségek

Pénzt, helyet és időt is spórolhatunk, ráadásul egészségesen is étkezhetünk általa. Mi az? Nem más, mint a mikrozöldség! Az apró palántákat magunk is könnyen hazavihetjük, már néhány napon belül “leszüretelhetjük”, és el is fogyaszthatjuk. Nem is lehetne frissebb, ráadásul kertre sincsen szükségünk hozzá! De hogyan is működik mindez? És egyáltalán, ízre adhat-e annyit, mint a “hagyományos” zöldségek?

A mikrozöldségek olyan zöldségfélék (nem hajtások!), amelyeket közvetlenül a sziklevelek megjelenése után aratnak le. Táplálékkiegészítőként épp úgy alkalmazhatóak, mint dekorációként vagy ízesítőként, ami színesítheti az étkezéseinket.

Legfőbb hasznuk abban rejlik, hogy telis-tele vannak értékes tápanyagokkal. Ez a gyakorlatban akár az eredeti zöldség tápanyagtartalmának negyvenszeresét is jelentheti! A legtöbb változat gazdag C- és E-vitaminban, kalciumban, vasban, cinkben, karotinban, foszforban, magnéziumban és rézben is. Emellett hasznos növényi összetevők, így antioxidánsok forrásai is. Egyes szakértők szerint minél élénkebb a zöldségek színe, annál inkább bővelkednek az értékes vitaminokban és egyéb összetevőkben.

Az apró termetű, 2-8 centi közti magasságú növényekből nálunk is egyre gazdagabb a kínálat. A teljesség igénye nélkül megtalálható itthon a japán retek, mikrokoriánder, mikrokáposzta, karalábé, rukkola, mángold, bazsalikom, fodros kel, vízi torma, csicsóka, mizuna, tormafű, zöldborsó, spenót, cékla és a vörös mustár is.

Mi szükséges hozzá, hogy egy növény “mikro” változatban is megállja a helyét? Elsősorban az egységes szerkezetű, egyedi színű és zamatos zöldségek válnak be, amelyek közül Amerikában jelenleg 25-öt tartanak számon. A saláta például már kiesett az erre alkalmas zöldségek köréből, tekintve, hogy hamar megfonnyad.

A mikrozöldek felhasználása természetesen éppen olyan széleskörű, mint a normál zöldségeké: rántottára szórva, halakkal, húsokkal, tésztákkal együtt tálalva is fogyaszthatók. De mégis hogyan érdemes termeszteni őket?

Így neveld a mikrozöldséged!

A növénykéket egy-két hetes korukig szükséges napfény, esetleg mesterséges fény alatt, talajban vagy földkeverékben nevelgetni. Bizonyos növények esetében a talajszerű közeg, így például a tőzegmoha is alkalmas lehet az ültetésre - de a célnak megfelelhet a kókuszrost vagy a vermikulit is.

Fontos, hogy elkerüljük a növények túlöntözését, ez ugyanis könnyen a gombák és a baktériumok túlszaporodásához vezethet, ahogy az egymáshoz túl közeli ültetésük is. Jobban járunk, ha a minizöldeket csak permetezzük a csírázás után.

A zöldségek trágyázást általában nem igényelnek, néhány hosszú fejlődési időt igénylő növénytől eltekintve - ilyen lehet például a sárgarépa, a kapor és a zeller is. Ezek esetében ajánlott némi porrá érett trágyát helyezni a tálca aljára. A földet minden esetben legalább naponta egyszer öntözzük, és kerüljük a sötét, nedves, zsúfolt körülményeket!

A termesztési idő - az eredeti méretű zöldségekhez képest - jóval rövidebb, akár mindössze 1-2 hét, legfeljebb 4 hét lehet. “Szüretelni” általában a levelek kifejlődése után ajánlott. Otthoni körülmények közt ilyenkor a megtermelt növényeket éles késsel levágják. Ebben a fázisban rendkívül könnyen megromolhatnak, így célszerű megmosni, lehűteni és tárolóanyagba csomagolni őket.

De vajon mit tartogat a jövő a mikrozöldek számára? Elképzelhető, hogy az otthoni hobbitermesztés mellett nem sokára nagyüzemi szinten is növeszteni kezdik őket - ez pedig kétségtelenül megreformálhatja az étkezésünket épp úgy, mint a mezőgazdaságot.


Szerző: Galambos Dániel

Kapcsolódó cikkek

Mit mondanának a virágaink, ha beszélni tudnának?

Mit mondanának a virágaink, ha beszélni tudnának?

A csokor összeválogatása előtt mindenképp érdemes megismerni a virágok üzenetét.

Az állatok téli álma

Az állatok téli álma

A mogyorós pele és az éticsiga őszig táplálékot halmoz fel, amellyel egész télen elvan. Más állatok a hó és a hideg ellenére is sokkal aktívabbak.

Egy új medvefaj, a pizzly medve született az éghajlatváltozás miatt

Egy új medvefaj, a pizzly medve született az éghajlatváltozás miatt

A jegesmedvék az éghajlatváltozás miatt kénytelenek az Északi-sarktól délebbre költözni. A grizzly medvékkel párosodnak, majd új medvefaj születik. Ők a pizzly medvék.